Beszélgessünk egy kicsit a kávéról
Míg egyesek még a kávé illatától is irtóznak, addig mások megőrülnek érte. Én személy szerint a második csoportba tartozom, azóta imádom a kávét, mióta mamám kisgyermekként megkínált vele először – (természetesen ez azt a cukros szirupos pár csepp kávét jelentette, ami a kávéscsésze alján maradt és még azt is jól megcukroztuk).
Honnan is ered a kávé
Jelenti egyszerre azt a terméket, amit az egyes kávéfajok magvai feldolgozásából nyerünk, valamint az italt, amit az előbb említett magvakból lefőzünk.
A szó eredete az egyik elgondolásból az arab qahwa szóból ered, amely eredetileg a muszlimok borát jelentette, majd később a 16. századtól már az egész arab világban az erős, főzött fekete italra használták.
Kétféle kávét különböztetünk meg
arabica
robusta
Különbözőségük abban rejlik, míg az első 900 méter feletti trópusi területeken terem, igényesebb, nagyobb odafigyelést igényel és a kereskedelemben kapható kávé 75%-át adja.
Addig a második sokkal igénytelenebb, 900 méter alatti trópusi síkságon terem. Ezt Indonéziában és a Nyugat-Afrikai területeken termesztik, addig a többi kávétermelő ország az arabikát preferálja.
Kávé termelő országok
Első helyen áll Brazília, a legmegfelelőbb mennyiségű napfény/csapadék párosításával, egyenletes hőmérsékletével a maga alacsony tengerszint feletti magasságával, majd őt követik sorban Vietnam, Kolumbia, Indonézia, Honduras, Etiópia, India, Peru, Uganda, Mexikó.
Magyarországra a 16. században, mégpedig a török megszállás idején érkezett a kávézás fogalma. Eztán a 19. században vált méltán népszerűvé, amikor is megjelentek Magyarországon az első kávéházak.
Ezek jó szolgálatot tettek a művészeteknek, hiszen népszerű találkozó hely lett, ahol kávézás közben inspirálódtak, gondolatokat cseréltek egymással az íróktól elkezdve a filozófusokon át minden megjelent művész.
A második világháború alatt visszaszorul a kávézás, hiszen nem volt mindenki számára elérhető, kávéházakat romboltak. Azonban a rendszerváltás után újra teret hódított magának a kávézás, új modern kávézók nyíltak, új kávékészítési módszereket kísérleteztek, megjelentek a baristák.
Kávé főzési módszerek
Manapság több kávéfőzési módszer közül lehet válogatni. Itt van például a török kávé ahol pörkölés után apró szeműre darálják a kávét, majd rézedényben cukor édesítésével főzik. Egy csészényihez 1 kanál kávét adnak, kanállal kavargatva forralják, de mielőtt felforrnak, leveszik a tűzről, majd újra forralják. A végén csészébe öntik és egy csepp hideg vizet adnak hozzá.
De ismerjük még a jó öreg kotyogót – én is azzal főztem mamámnál mindig -, van a dugattyús, az instant, vagy például a cold brew (hidegen csepegtetett).
Nem csak a kávéfőzést tudjuk többféleképpen végezni, de magának az italnak is létezik több verziója. Manapság csak a fantázia szab határt a felszolgált nedűnek. Vannak, akik a jó öreg erős feketére esküsznek,
de méltán népszerű a cappucino, ami a bécsi kávéházakból terjedt el,
de ismerjük a latte machiatot, melange … vagy például az ősz beköszöntével minden második influencer kezében megjelenő pumpkin spice lattét.
A kávé hatásai
Isszuk a kávét reggel, délben vagy este.
Én személy szerint a 2-3 olykor 4 csésze kávéfogyasztók táborát sokasítom. Tudom ez nem annyira jó, de hát ha olyan finom!
A szakemberek folyamatosan próbálják megfejteni, hogy mennyi is a megfelelő kávé. De még nincs pontosan meghatározva.
A koffein a központi idegrendszerünkre hat.
Pozitív tulajdonságai között tartjuk nyilván, hogy élénkítő hatású, gyorsítja az anyagcserét, javítja a koncentrációs képességet.
Ellenben ha túlzásba visszük, ingerlékenységet, álmatlanságot, fejfájást tapasztalhatunk, de akár nagy mennyiségben függőséget is okozhat.
