A legtöbb ember fél a betegségektől, mert elhitették velünk, hogy némelyik betegség halálos, gyógyíthatatlan és fertőző. Nem is csoda, hogy járványok törnek ki, hisz napi téma a betegség, amibe még az orvos is belehal.
Nagyon ijesztő lehet a hírekben hallgatni nap mint nap, hogy újabb áldozatokat követelt a járvány.
De a legjobban a szenvedéstől félnek az emberek.
Mi történne, ha megtudnád, hogy nincs is halálos betegség? Hogy a fertőzés nem is úgy működik, ahogy eddig hittük. Hogyan éreznéd magad, ha kiderülne, hogy minden tünet egy érzelmi konfliktus hatására jelent meg és te irányítod? Mi lenne, ha kiderülne, hogy eddig mindent félreértettünk a betegségekkel kapcsolatban?
Hogyan éreznéd magad? Megnyugodva? Felszabadultan? Megbékélve?
Bizony így érzik magukat azok az emberek, akik már ismerik a biológiai természettörvényeket. Ez egy bizonyítható és matematikailag kiszámítható élettani rendszer, amely minden élőlényre érvényes.
A biológiában csak a balesetek, mérgezések, sugárzások nem természetes elváltozások.
Ezeken kívül minden más természetes elváltozás.
Jöjjön hát az 5 titok, amit csak kevesen ismernek, de nekik gyökeresen megváltozott az életük.
Íme az 5 titok, ami megváltoztathatja az életedet
Az 1. biológiai természettörvény – A természetes elváltozások vastörvénye
Minden természetes elváltozás egy érzelmi konfliktus megélésével, elszenvedésével indul be lélek-agy-szerv szinten egyszerre. A biológiai konfliktusnak azonban öt feltétele van, melyek közül ha csak egy nincs jelen, akkor nem indul be elváltozás. Az öt kritérium a következők:
– komolynak érzett, nyugtalanító, drámai
– váratlanul, meglepetésszerűen, felkészületlenül ért
– elfogadhatatlannak, tűrhetetlennek, nem kívánatosnak megélt
– elszigetelten, segítség nélkül megélt
– átmenetileg nincs megoldása
A 2. biológiai természettörvény – A kétszakaszúság törvénye
Minden természetes elváltozás két szakaszból áll ha a biológiai konfliktus megoldásra kerül és nem történnek visszaesések.
Az első szakasz a konfliktus aktív szakasz, mely egy alkalmazkodási szakasz. Ebben a szakaszban növekedésnek indul a daganat a testben, vagy épp egy szövetcsökkenés történik.
A második szakasz a megoldás utáni, helyreállítási szakasz. Ebben a szakaszban indul be a daganat elbontása, vagy a megfogyatkozott szövet felépítése.
Ezen belül van az A utószakasz és a B utószakasz.
A két szakasz között pedig az úgynevezett epileptokrízis van. Ez az a pont, ahol a tüneteink a legerősebben jelentkeznek. Itt történik a vérzés, ájulás, rosszullét, roham stb.
A 3. biológiai természettörvény – A természetes elváltozások csíralemez központú rendszer szerint történnek.
Az emberi test minden sejtje és szerve három csíralemez valamelyikéből fejlődik ki. Ezek határozzák meg, hogy melyik konfliktus indít be elváltozást, hogy a konfliktus aktív szakaszban daganat növekedés, vagy szövet csökkenés lesz, melyik szöveten és melyik agyi relében lesz elváltozás, valamint, hogy melyik mikroorganizmus fog részt venni a helyreállításban.
Nézzük egy picit részletesebben:
A három csíralemez, melyből mindannyian kifejlődünk az entoderma, mezoderma és ektoderma.
Az entoderma, vagyis a belső csíralemez alá tartozó szerveket szöveteket az agytörzs és középagy vezérlik. Ezen különprogramok konfltiktus aktív szakaszában mindig daganatképződés van, a megoldás utáni szakaszban daganat elbontás.
A mezoderma, vagyis középső csíralemezből kifejlődött szerveket, szöveteket a kisagy, illetve a velőállomány vezérli. A kisagyba becsapódó konfliktusok a konfliktus aktív szakaszban daganatnövekedéssel reagálnak, míg megoldás utáni szakaszban a daganat elbontódik. A velőállományi részbe becsapódó konfliktusok esetében viszont a konfliktus aktív szakaszban sorvadás, szövetcsökkenés történik és a megoldás utáni szakaszban szövetgyarapodás sejtszaporulattal.
Az ektoderma, vagyis külső csíralemezből kifejlődött szerveket, szöveteket a kéregállomány vezérli. Az agy ezen részébe becsapódó konfliktusok aktív szakaszában szövetcsökkenés, fekélyesedés, funkció csökkenés vagy kimaradás történik, majd a megoldás utáni szakaszban szövetgyarapodás sejtszaporulattal, illetve funkció helyreállítás.
A három csíralemezhez sorolható be a négy fő érzelmi konfliktus típus is.
Az agytörzs által vezérelt részek falat konfliktusokra reagálnak. Falat bármi lehet átvitt értelemben is. Akár a párommal való konfliktust is meg lehet falatnak élni.
A kisagy által vezérelt részek a bántás, sértés, támadás, önvédelem, fajvédelem konfliktusra reagálnak.
A velőállomány által vezérelt részek az önbecsülés letörés, önbizalom, önértékelés konfliktusokra reagálnak.
A kéregállomány által vezérelt részek az elválasztási, elszakadási, elhatárolódási konfliktusokra reagálnak.
A 4. biológiai természettörvény – A mikroorganizmusok csíralemez központú rendszere
Minden mikroorganizmus egy csíralemez központú rendszer szerint vesz részt a természetes elváltozásban. Minden mikróba a helyreállításban vesz részt. Hogy melyik mikróba dolgozik, attól függ, hogy melyik csíralemezből kifejlődött szerven van elváltozás.
A belső csíralemezből kifejlődött szerveken, szöveteken gombák vesznek részt a helyreállításban.
A középső csíralemezből kifejlődött szerveken, szöveteken gomba baktériumok és baktériumok dolgoznak a megoldás utáni szakaszban.
A külső csíralemezből kifejlődött szerveken, szöveteken a vírusok munkálkodnak a helyreállítási szakaszban.
Az 5. biológiai természettörvény – Az értelem természettörvénye
Minden természetes elváltozásnak egy túlélést segítő értelme, célja és rendeltetése van. Alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez.
Vagyis, minden a túlélésünk érdekében történik. Nem kívülről támadt meg a rák, hanem mi éltünk meg egy érzelmi konfliktust, melynek hatására az agy egy elváltozást indít be a testen belül, hogy alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez.
És honnan tudjuk, hogy mindez igaz és nem mese?
A rengeteg kutatás során bebizonyosodott az is, hogy minden elváltozás az agyunkban is nyomot hagy. Koponya CT felvételen látszódnak a konfliktus becsapódások, vagyis a léziós gócok. Lélek-agy-szerv szinten egyszerre egyidőben történik az értelmes biológiai különprogram.
Ki fedezte fel a biológiai természettörvényeket és azok működését?
Dr. Ryke Geerd Hamer német orvos felfedezései felborították az orvostudományról addig hitteket. Sokan a mai napig kételkednek az új medicina valóságában, de bárki megfigyelheti és bebizonyíthatja önmagán a természettörvények működését. Ahogy létezik a gravitáció, vagy a periódusos rendszer, úgy a biológiában is létezik egy élettani rendszer, mely minden élőlénynél ugyanúgy működik.
Hamer doktor is a saját here daganatánál kezdett felfigyelni az érzelmi hatásokra, ugyanis fia halála után diagnosztizálták nála a rákot. Orvosként könnyű dolga volt kikérdezni a betegeket, akiknek hasonló elváltozásaik voltak és mind egytől egyik beszámolt egy hasonló komoly, drámai érzelmi megrázkódtatásról.
Más elváltozásban szenvedőknél, más érzelmi tartalmakról számoltak be. Viszont volt egy közös pont a betegekben. Azok az emberek, akik ugyanabban a betegségben szenvedtek, mindegyikőjüknek nagyon hasonló érzelmi megéléseik voltak.
Aztán a koponya ct felvételeket kezdte megvizsgálni a doktor úr és felismerte az összefüggéseket, vagyis, akiknek ugyanaz a betegségük volt, azoknak az agyában ugyanabban az agyi relében volt egy körkörös, céltábla szerű elváltozás.
A doktor úr rájött arra is, hogy mindegyik csíralemeznek van egy fő érzelmi tartalma, melyre az adott csíralemezből kifejlődött szervek ugyanúgy reagálnak.
Vagyis a belső csíralemezből kifejlődött szervek a falatkonfliktusokra, a középcső csíralemezből kifejlődött szervek a támadás és önértékelés konfliktusokra, a külső csíralemezből kifejlődött szervek az érintkezés hiánya, vagy nem kívánatosság érzésére változnak meg.
Hamer doktor felfedezései nagy port kavartak és mind a mai napig csak egy kicsiny réteg fogadja el az új orvostudományt.
De aki nem hiszi, járjon utána!
