Jópár éve már, hogy elindítottam egy egyéni vállalkozást, hogy a főállásom mellett projektmunkákkal kiegészítő jövedelemre tehessek szert. Amikor gondolkodtam a céges e-mail címemen, akkor jutott eszembe a közösségért vállalkozó név. Valahogy az egyéni vállalkozó olyan önző és magányos dolognak tűnt.
3,5 éve költöztem Alsómocsoládra a Jövő-Szövő Program keretében. Akkor így mutakoztam be.
A Jövő-Szövő program lényege az volt, hogy aktív, a közösségért tenni akaró és a vidéki életmódot értéknek tartó fiatalok – és ahogy itt megtanultam: régebb óta fiatalok – beköltözzenek ebbe a kis faluba és egy közösségi vállalkozást indítsanak, amivel egyrészt biztosítják a saját megélhetésüket, másrészt támogatják a közösséget, az innovatív megoldásokat és a település fejlődését is.
Bár akkor még fogalmam sem volt arról, hogy mit jelent a közösségi vállalkozás, azt már Takács-Sánta András Humánökológia tanfolyamán és az általa vezetett Kisközösségi programban megtanultam, hogy a környezeti, gazdasági, társadalmi válságra csak a helyi kisközösségek tudnak fenntartható megoldásokat adni. Én pedig nem a problémáknak, hanem ezeknek a megoldásoknak szerettem volna a része lenni.
Nos, a valódi közösségi vállalkozást nem sikerült elindítani. Hogy miért nem, annak elemzése túl hosszú lenne. Azonban most, hogy újra indítom a vállalkozásomat, már sokkal tudatosabban vállalom, hogy én a közösségért és közösségben szeretnék vállalkozni.
Mégis mi fán terem a közösségi vállalkozás?
A közösségi vállalkozás egy szervezeti modell, mely legfontosabb jellemzői:
- a benne dolgozók valódi életmód közösséget alkotnak,
- célja a helyi társadalom, a helyi közösség megerősítése, a társadalmi és a természeti tőke összekapcsolt gazdagításán keresztül
- a valódi közösségi minőség az emberi együttműködés legmagasabb szerveződési szintje, ezért a közösségi vállalkozás életképesebb lesz, mint a hagyományos vállalkozási modell
